Tehetségazonosítás

"Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni." [1]

[1] Harsányi István 1994.

·1. Megfigyelés

A tehetségíretek azonosítása intézményünkben elsősorban megfigyeléssel történik, hiszen

"A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége adja a legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez." [2]

A tehetséges gyermekek azonosítása során igyekszünk többféle forrásból származó adatokra támaszkodni. Legfontosabb forrásnak a szülőtől, és a tágabb közösségtől származó észrevételeket tartjuk, de a pedagógusok számára készített tulajdonságlista alapján történő megfigyelést és a gyermeki produktumokat is lényegesnek tekintjük. A tehetséges kisgyermekek sajátosságait leginkább úgy figyeljük meg, hogy összehasonlítjuk őket az azonos korú, nemű, és műveltségi csoporthoz tartozó többi gyerekkel. A megfigyeléshez a pedagógusoknak ismerniük kell a tehetség összetevőit, a tehetséges gyerekekre jellemző tulajdonságokat. Ezeket Renzulli, Mönks, Czeizel tehetségmodelljei, Gardner többszörös intelligencia elmélete, illetve Harsányi István, Ceizel Endre, Herskovics Mária tulajdonságlistája alapján ismertük meg.

A tehetséggel foglalkozó szakemberek erre a célra kialakított tulajdonságlistája (2002):

Kiemelkedő területek:

• Általában érdeklődő a világ iránt.
• Többféle területről vannak ismeretei.
• Jó a memóriája, gyorsan megjegyzi és felidézi a tényeket, információkat.
• Intellektuális szükségletei kiemelkedőek, szereti felfedezni a jelenségeket.
• Önálló, szereti egyedül, segítség nélkül befejezni a tevékenységeket. Sok szabadságot igényel tevékenységeihez.
• Általános tudás, készségek, fejlettség szempontjából előbbre van társainál.
• Elvont dolgok, fogadalmak összefüggéseit keresi. (halál, barátság, háború)
• Irányító, centrális helye van a közösségben.
• Új szabályokat talál ki. Gyakori hogy megváltoztatja a játékszabályokat.
• Kreatívan gondolkodik, eredeti ötletei vannak, szereti a szokatlan megoldásokat.
• Szereti kipróbálni a saját megoldásait
• Esztétikai fogékonysága fejlett.
• Ha valami érdekli, nehéz elterelni a figyelmét.
• Rajzai kifejezőek.
• Gazdag szókinccsel rendelkezik, árnyaltan fejezi ki magát.
• Erős akaratú.
• Önállóan megtanul olvasni. Érdeklődik a betűk iránt.
• Szereti az ismeretterjesztő könyveket, filmeket, múzeumokat.
• Nagyfokú alkotási vágy.
• Elmélyült a tevékenységében.
• Felvillanyozott, mindig érdekli valami, fáradhatatlan.
• Érdekli a matematika, a számok, műveletek. Szereti a logikai játékokat, a konstrukciós játékokat, eredeti ötletei vannak.
• Kritikus önmagával és másokkal.
• Jó a humorérzéke.

Gyenge pontok

A tehetséges gyerekek nem feltétlenül álmaink gyermekei, sőt néha nagyon nehéz elviselni őket.

• Nem tűrik a tétlenséget, kevés az az alvásigényük.
• Alacsony monotónia tűrés.
• Állhatatosak, makacsakak, amit "a fejébe vesz, véghez is viszi". Önbizalmukból adódóan nagyfokú önállósággal élnek, "megy a saját feje után".
• Kritikusak nemcsak önmagukkal, hanem velünk szemben is.
• Nagy az igazságérzetük. Erős kritikai érzék.
• Nehezen találja meg a közös hangot kortársaival.
• Fogékonyak az újra, nem tisztelik a hagyományokat.
• Egyenlőtlen fejlődésük miatt sokszor részképesség-kieséssel küzdenek.
• Társas-érzelmi tekintetben sok tehetséges kisgyerek olyan vonásokkal rendelkezik, amelyek védtelenné teszik őket a stresszel szemben. (Pl.: az idősebb gyerekekhez való csatlakozás preferálása, a mély érzelmek átélésére való képesség, a magas szintű empátia.)
• Egyenetlen fejlődésük sokszor frusztrálhatja őket, például abból adódóan, hogy a fejlett gondolkodásuk a produktumok terén csak átlagos finommotoros koordinációs eredményekkel párosul, s ezt a szándékuk szempontjából kudarcnak élik meg.
• Gyakran előfordul, hogy a gondolkodási képesség előtte jár a tehetséges gyerek nyelvi képességeinek. Ezek a gyerekek gyorsan megértik a dolgokat, de a számonkérésnél sokszor rosszabb teljesítményt nyújthatnak, mint kevésbé tehetséges társaik, akik viszont - szorgalmukból adódóan - esetleg több időt szánnak tanulásra.
• A tehetséges gyerekek intellektuális és érzelmi fejlődése sem tart mindig lépést egymással. Az ilyen gyerekek gyakran arra használják tehetségüket, hogy elrejtsék emocionális éretlenségüket. A társas, érzelmi jellemzők sérülékennyé teszik a gyerekeket, aminek következtében később visszahúzódó, bátortalan, vagy agresszív, figyelemfelhívó viselkedés alakulhat ki náluk.

2. Mérés - "Kíváncsi láda"

A kiemelkedő képességű gyerekek azonosításának segítése - óvónői igény alapján - azonban történhet az óvodás korosztályra kidolgozott "Kíváncsi láda" segítségével is. A mérőeszköz Gardner "Többszörös intelligencia" elmélete alapján készült. Teóriája szerint az intelligencia nem egységes, tehát több különálló intelligencia létezik. Fontosnak tartjuk azonban, hogy

"A tehetségmérés pszichés feltételekhez is kötött. A konkrét mérések tehát sokat segítenek, de soha nem tudják a tehetség teljességét visszaadni. Emiatt is vigyáznunk kell az alkalmazásukkal."[3]

[1] Harsányi István 1994. 

[2] Dr. Balogh László - dr. Mező Ferenc

[3] Prof. Csermely Péter